Hoportyó

A Hoportyó Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyében, azon belül is a Nyírségben található, Nyírbogát határában. Felszíne erdős, így a kilátás korlátozott.

Hogyan jött létre a Hoportyó ?

A Nyírség az ország második legnagyobb futóhomok-területe. A Tiszántúl síkjából 20-50 méterre kiemelkedő felszíne Nyíradony-Nyírlugos és Nyírbogát között a legmagasabb. Szalmadtól keletre a Hoportyó 183 méteres tengerszint feletti magasságot ér el. A tetején egy szintezési alappont található 1961 felirattal.

Felszínének kialakulása a pliocén kor második felére tehető, amikor a Pannon beltó e területről visszahúzódott. Feltöltődésében az Északkeleti- Kárpátokból és az Erdély felől lefutó folyók jelentős szerepet töltöttek be. Az élő és elhagyott medrek közötti, száraz felszíneket az újpleisztocén erősebb szélmozgásai mozgásba hozták, így futóhomokká alakították. A mainál melegebb éghajlatú, csapadékosabb tölgyfázisban (7000-4800 évvel ezelőtt) a Nyírség erdős sztyeppé alakult át. Ennek az állapotnak a XVIII-XIX. sz.-i nagyarányú erdőirtások vetettek véget. Az újból mozgásba lendült homokot az 1870-es évek alföld fásítási programjával, a szőlő- és gyümölcstelepítésekkel megkötötték, így megszilárdultak a buckák. Egy ilyen egykori parabolabucka a Hoportyó is. A terület vízrajzát a XIX. sz. második felében megkezdett lecsapolásokig a lefolyástalan állapot jellemezte, szinte lehetetlenné téve egyes területek szántóföldi megművelését. Ezért közel 3200 km hosszú, észak-déli irányú csatornahálózatot építettek ki. A csatornák vizét főként a Belfő- és a Lónyai-csatorna vezeti a Tiszába. A táj az ember természetátalakító munkája révén igencsak megváltozott, s átalakult az itt lakók életformája is. A nyíriek gazdálkodását a homok határozta meg. A futóhomokot akáccal kötötték meg, a kiemelkedő buckákon és hátakon szőlőt meg gyümölcsfákat telepítettek; a nyírségi almáskertek mára már teljesen átalakították a táj hagyományos arculatát.

A Hoportyó elnevezése

A nevének több változata is él: Koportyó, Koportyok, Koportyok-hegy, Hoportyok, Hoportyok-hegy. Ezen kívül nevezik még Gulya-hegynek is. A név eredetét tekintve kapcsolatba hozható a hoporcs, huporty, ’göröngy, dudor’ jelentésű nyelvjárási szavakkal.

Érdekesség

A hagyomány szerint két testvér és a sógoruk egy pénzzel teli koporsót talált a hegyen. A két testvér hazament szekérért, a sógort ott hagyták őrködni. Amikor elmentek, a koporsóból kiszólt egy hang, hogy tegye a kabátját és a kalapját egy ásó nyelére, mintha ott állna, és bújjon el. Amikor a testvérek visszajöttek alaposan „fejbe” vágták a kalapot. Erre a koporsó pénzestől eltűnt. A sógor pedig rájött felesége testvéreinek az aljasságára, és többet nem állt szóba velünk.

A Hoportyó az Alföldi Kéktúra állomása

Több alföldi megye természetjáróinak igénye alapján az 1990-es évek elején kezdődött meg az Alföldi Kéktúra útvonalának kialakítása, melynek végleges kialakítása és felfestése 2000-ben fejeződött be. Hazánk harmadik hosszútávú turistaútjának egyes szakaszait az EWV (Európai Gyalogtúra Szövetség) bekapcsolta az európai Hosszútávú Vándorutak hálózatába, így az Alföldi Kéktúra Szekszárd-Mindszent közötti szakasza az E7, Sátoraljaújhely-Berettyóújfalu közötti szakasza pedig az E3 és W4 vándorút része lett. A túra a Tolna megyei Szekszárdtól a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Sátoraljaújhelyig húzódó, 848 km hosszúságú kék sávval jelzett turistaúton vezet.

Megközelítés

A Hoportyó megközelítése Nyírbogát felől a településhez tartozó Istvántanya felől közelíthető meg, a kék jelzés mentén haladva.